Magához tér az energiahatékonysági piac? 2014 a talpon maradás éve volt, 2015 az óvatos reménykedésé

2015. 4. 14.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az energiahatékonysági ágazattal kiépített kiterjedt kapcsolataira alapozva 2015 márciusában megkérdezte a szektorban működő vállalkozásokat piaci várakozásaik feltérképezése érdekében. Az energiahatékonysági ágazat több mint ötven képviselője vett részt a felmérésben.

Komoly eredmény, hogy a válaszadók több mint harmadánál a 12 hónappal korábbihoz képest növekedés állt be a megrendelésekben. 40 százalékuknál a korábbival azonos a megrendelés állomány.

Bevételeik alakulása a korábbi évekhez képest a válaszolók több mint fele szerint meghaladta az előző évet, 2014-et a cégek 80%-a nyereséggel zárta. Az építőipar egészéhez képest az energiahatékonysági szektor pozitívabb képet fest, hiszen az év végi stagnálást követően az év elején az építőipari teljesítmény trendje minimális csökkenést mutatott.

Több olyan tényező merült fel azonban a vállalatok életében, amely visszafogja sikerességüket. A legfőbb akadályt a bizonytalan gazdasági,- és a változékony jogszabályi környezet jelenti. Elég példaként az idén bevezetett környezetvédelmi termékdíjat megemlíteni, amely a kazánokat is érinti.

A kereslet hiánya még mindig komoly korlátozó tényező, melyben a rezsicsökkentés is szerepet játszik beruházás-visszafogó hatása miatt a válaszadók szerint. Nehézségként merült fel az is, hogy az energetikai felújítás hasznáról meggyőzött háztartások esetén a finanszírozás biztosítása válik – már-már átléphetetlen - akadállyá.

A pénzügyi problémák sok cég életét megnehezítik. Emiatt többen is úgy gondolják, hogy 2014 legnagyobb eredménye, hogy talpon tudtak maradni. Ennek ellenére a válaszadók várakozásai pozitívak, bíznak abban, hogy az energiahatékonysági piac helyzete javulni fog a 2015-ös évben. Érdekes látni azonban, hogy a szektor egészére vonatkozó pozitív várakozások nem találkoznak teljesen a saját cégük helyzetének megítélésével: ott visszafogottabbak a várakozások. Ezt támasztják alá a foglalkozási szintre vonatkozó előrejelzések is: kétharmaduk nem tervez létszámfejlesztést.

A válaszadók többsége megegyezett abban a tekintetben is, hogy egy hosszú távú energiahatékonysági stratégia, és annak kiszámítható, lefektetett tervek mentén történő megvalósítása elengedhetetlen az ágazat tartós növekedéséhez.

Minden szereplő számára problémás a finanszírozás, ösztönző hitelek hiánya. Állami támogatások nélkül kevesen vágnak bele energetikai korszerűsítésbe, legyen szó akár középületekről, családi házakról vagy vállalkozásokról. A felmérés eredményeit részletesebben itt olvashatják.