Energiahatékonyságot Magyarországnak!

2015. 3. 5.

Mennyi pénz lesz energiahatékonyságra 2015 és 2020 között?

A 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó operatív programok (elsősorban a KEHOP, a GINOP, a TOP és a VEKOP) mintegy 450 milliárd Forintot szánnak energiahatékonysági tárgyú beruházásokra, szemben a 2013-2017-as időszak 236 milliárdjával.  A 2020-ig hátralevő hat évben ez évi 75 Mrd Forintot jelent. A források fele lakossági beruházások támogatására jut, ami jelentős változás, hiszen a 2007-2013-as időszakban ezt egyáltalán nem támogatták.  A fennmaradó források 17%-át a vállalati energiahatékonysági beruházások kapják, és 33%-át pedig a középületek. A teljes források közel 40%-a visszatérítendő támogatás, azaz hitelek formájában kell azt kihelyezni.

Mire lehet elég a mintegy 400 milliárd?

Évi 40-50 ezer lakás energiahatékony felújítására. Mintegy húszezer kis- és kétezer közepes vállalat, valamint kb. kétszáz nagyvállalat energiahatékonyságának javítására. A középületek mintegy tizede, 2400 épület felújítására is juthat forrás ebből.

Mit támogassunk?

Lakossági beruházások

A lakosság számára elérhető források, illetve a visszatérítendő támogatások megjelenésével teljesen átrendeződik az állam mozgástere a támogatás-politikában.  Az eddigi gyakorlat számos eleme kifogásolható: rendszertelen időközökben és kiszámíthatatlan feltételekkel érkeztek a források, nagyon kevés pályázónak jutott forrás, és a nyertesek sem a leginkább rászorulókból kerültek ki, hanem azokból, akik képesek megelőlegezni az utófinanszírozásos támogatásokat azok kifizetéséig.  Emellett a támogatásokat elsősorban a társasházi- illetve panellakások számára biztosítják, holott a családi házak adják a lakásállomány 60%-át.

Javasoljuk ezért, hogy a jövő támogatási rendszere:

·         Minden lakástípusra egyaránt biztosítson pályázatokat, különösen az eddig mostohán kezelt, de a teljes állomány 60%-át kitevő családi ház-állományra;

·         Ösztönözze a nagyobb megtakarításokat elérő beruházásokat, illetve a több lakásra kiterjedő beruházásokat úgy, hogy több vissza nem térítendő forrást ad nekik;

·         Ne hozza hátrányba azokat, akik már a pályázatok megjelenése előtt elvégeztek egyes felújításokat;

·         Kiemelten támogassa a közérthető, felújítási javaslatokkal kiegészített energia-tanúsítványok készítését, és biztosítsunk ingyenes energia-tanácsadást; 

·         Legyen egyszerűsített rendszer energiahatékony termékek vásárlásának támogatására;

·         A pályázatok előre megadott menetrend szerint, tervezhetően, negyedévente jelenjenek meg, és egy adott határidőig beadott összes pályázatot hatékonyság szerint rangsorolják;

·         Tegyük lehetővé, hogy az uniós visszatérítendő támogatásokat az uniós és egyéb hazai vissza nem térítendő támogatásokkal egységes eljárásban a pénzügyi közvetítőkön keresztül lehessen igényelni;

·         A vissza nem térítendő támogatás összege standardizálva, négyzetméter-alapon kerüljön meghatározásra;

·         Hozzon létre számlaalapú beruházás-finanszírozási modellt, ahol a fogyasztók az energiahatékonysági hiteleiket a havi energiaszámlával együtt törlesztik.

Vállalati beruházások

A vállalati energiahatékonysági beruházások megtakarítási potenciálja nemzetgazdasági szempontból nagyon jelentős, de eddig kevéssé sikerült ezekre a vállalatok figyelmét ráirányítani.  Ennek oka egyrészt, hogy a vállalatok számára túl hosszúak a megtérülési idők, másrészt, hogy gyakran alacsony a teljes megtakarítható költség vállalat összes költségéhez képest, ill. nem megoldott a finanszírozás. Ezen akadályok leküzdésében sokat segíthet az új pályázati rendszer, különösen, ha az alábbi javaslatokat is figyelembe veszik:

·         Támogassuk a KKV-k energia-auditját;

·         Támogassuk a vállalati energiafogyasztás-mérési és menedzsment-rendszerek, valamint energiatudatossági képzések bevezetését;

·         Standardizált energiahatékonysági beruházás-típusokat alakítsunk ki, ezzel könnyítve a döntéshozatalt, az elbírálást és a finanszírozását;

·         Támogassuk az innovatív, Magyarországon még nem alkalmazott energiahatékonysági technológiák, termékek, megoldások felhasználását; 

·         A vállalati beszerzések támogatásánál segítsük a leginkább energiahatékony eszközök beszerzését;

·         Energiahatékonysági garancia-alappal segítsük a bankok és ESCO-k energiahatékonysági hitelezési tevékenységét, és dolgozzunk ki bankközi irányelveket az energiahatékonysági beruházások hitelbírálatára;

·         Hozzuk be Magyarországra az EBRD KKV-energiahatékonysági hitelprogramját, amely már minden közép-európai országban elérhető.

Középületek Energiahatékonysága

A középületeknek is jelentős források jutnak az új rendszerben, és örömteli, hogy tovább folytatódhat az iskolák, kórházak, kulturális intézmények és egyéb középületek megújulása.  Fontos megelőzni azt, hogy a beruházásokat ne árazzák túl, illetve hogy a felújított épületek üzemeltetői és használói is érdekeltek legyenek az energiatakarékos megoldások napi alkalmazásában.  Ezért azt javasoljuk, hogy:

·         Tegyük érdekeltté az épületek használóit, üzemeltetőit abban, hogy a felújított épület hatékonyan működjön, például munkavállalói prémiumokkal, illetve azzal, hogy az állam garantálja, hogy nem vonja el a megtakarított rezsiköltségeket az intézménytől.

·         Kerüljük a 100%-os vissza nem térítendő támogatásos pályázatokat, ezek nagyban rontják a beruházások hatékonyságát.

·         Az energiahatékonysági szempontokat építsük be minden középület-felújítási kiírásba, az energiafogyasztást minden beruházásnál monitorozzuk.

·         Szülessen olyan Energy Performance Contracting (EPC)-alapú felújítási program, ahol az állam akkor ad támogatást, ha a fenntartó és a beruházó már megkötötte az EPC-szerződést.

A pályázati rendszer átalakítása

Szükségesnek látjuk a pályázati rendszer átalakítását is, részben azért, hogy a megnövekedett pályázói létszámot kezelni tudjuk, illetve azért, hogy biztosítsuk a beruházások szabályos és visszaélés-mentes lebonyolítását. Ezért javasoljuk, hogy:

·         Hozzunk létre Energiahatékonysági Alapot, amely összefogja az energiahatékonyságra szánt különböző állami forrásokat (uniós visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás, ZBR, GZR, hitel, stb.) és szerződik a pénzügyi közvetítőkkel a célba juttatásukra.

·         A támogatott beruházásokat csak energiatanúsítvány alapján, minősített kivitelezőkkel és előminősített, garanciás termékekkel, illetve független műszaki ellenőrrel lehessen elvégezni.

·         Az ellenőrzési rendszer kövesse nyomon a támogatottak közműszámláit, statisztikai módszerekkel vizsgálva az eredményességet, illetve kiszűrve a szabálytalanságokat.

·         Tervezzük meg a pályázati rendszer építőanyag-igényét, a pályázati rendszer segítse a jó minőségű hazai termékek térnyerését, a hazai építőanyag-ipar megerősödését

Egyéb, nem támogatási jellegű intézkedések

A pénz nem minden, a mégoly jelentős támogatások mellett is szükség van kiegészítő, nem pénzügyi jellegű intézkedésekre. Főbb javaslataink:

·         Alakítsuk át úgy a termékdíj-rendszert, hogy az energiahatékony, illetve környezetbarát termékek jóval alacsonyabb díjat fizessenek, mint a környezetszennyező termékek.

·         Az energiacímkéket tegyük kötelezővé a lakáshirdetésekben.

·         Mielőbb szülessen meg a közel-nulla épületenergetikai követelményszint részletes meghatározása, és hozzuk előre a már meglevő épületenergetikai standardok bevezetését.

·         Induljon nemzeti gázkonvektor-fejlesztési program, hogy olyan hatékony konvektort fejlesszünk ki, amellyel felújíthatjuk a 3 milliós hazai gázkonvektor-állományt.